A filmben egy hosszabb interjú erejéig szerepet kap Bándi Gábor régész, aki elmeséli a környék történetét, egészen a Római Birodalom koráig visszanyúlva: már az őskorban is használt Borostyán(kő)út ugyanis erre haladt át észak-déli irányban. Az Ő vezetésével kezdték építeni az első magyarországi Régészeti Parkot, a DVD-n látható is egy félkész bronzkori épület. Sajnos a tervből semmi sem valósult meg, mára nyoma sem maradt, utunk során csak egy információs táblával találkoztunk.

Innen egyenesen/meredeken becéloztuk az Írott-kő kilátót, hogy hivatalosan is megkezdjük az Országos Kéktúrát. Ez a Kőszegi-hegység legmagasabb pontja, nevét feltételezhetően a Batthyány birtok feliratozott határkövéről kapta. A filmben azonban van egy (számomra) szimpatikusabb magyarázat is: az Alpokat felgyűrő hatalmas erők hatására a mész feloldódott és kacskaringós, írásra emlékeztető formában kristályosodott ki, melyet a népnyelv irottkőnek nevez. A lemezes szerkezettel mi is találkoztunk.

Az eltérő nyomvonal miatt nekünk kimaradt a Borha forrás, (vizét már a rómaiak is elvezették településeikre), de cserébe kaptunk egy Hét(vezér) forrást, mely az 1896-os Milleniumra készült: ez, egy forrás, hét épített kifolyóval, vize szintén iható, bár nem próbáltuk. Itt pecsételőpont is van, kicsivel előtte pedig az Óház-tetőn lévő kilátóból nézhetünk le Kőszegre.

Az erdőt lassan magunk mögött hagyva, a városba vezető hirtelen lejtőn utunk a Kálvária-templom mellett vezet el, melyet az 1700-as évek elején jezsuita szerzetesek emeltek.

Innen néhány perc, és máris Kőszeg történelmi belvárosában vagyunk, elhaladva a Jurisics-vár mellett. Neve Jurisics Miklós várkapitány emlékét őrzi, akinek vezérletével 1532-ben a mindössze ezer főnyi védősereg 25 napig tartóztatta fel az óriási túlerővel rendelkező törököket.

A Fő téren áll az impozáns neogótikus stílusú Jézus szíve templom, majd rögtön a térről áthaladhatunk a Hősök kapuján. Tornyát az említett ostrom 400. évfordulójára emelték.

A kapu másik oldalát is egy (kisebb) tér határolja, a Szent Imre templommal, Városházával, és a Sgraffitós-ház dalmát kapuival.

A film forgatásakor jelentős műemlékvédelmi munkák folytak, melynek során nem csak a történelmi épületeket újították fel, hanem az akkor még komfort nélküli lakóházakat is élhetőbbé tették.

Több napot is el kell tölteni a városban, hogy mindent felfedezzen az ember, nekünk sajnos nem volt ennyi időnk, tovább indultunk Tömörd felé. Kicsit távolabb a központtól, azért lehet találni kevésbé rendezett házakat is. Kellemesen sík terep következik, hatalmas fenyveseken átvágva, a dolgunkat csak a sáros részek nehezítették meg. Sok látnivaló ugyan nincs, de nagyon szép ez a szakasz. Túránkat a tömördi Szent Ilona templom melletti pecsétpontnál fejezzük be, és legközelebb innen folytatjuk.

Az archív képek a "Másfélmillió lépés Magyarországon" című film DVD kiadásából lettek digitalizálva, míg az újak saját készítésűek.